Sok helyszínen okozott károkat és problémákat Pásztó közigazgatási területén és a város környékén elsősorban múlt csütörtökön és pénteken a hirtelen hullott nagy mennyiségű eső. Az áradások még a hétvégét is jellemezték, mostanra már mindenhol megindult az apadás.
Úgy tűnik kijelenthető, hogy a vízmű által a hasznosi tározón az elmúlt években elvégzett beruházások nélkül egészen súlyos problémák is adódhattak volna, ezt azonban sikerült elkerülni.
Ahogyan a lezúduló víz megérkezett Pásztóra, úgy bukkantak fel a rémhírek is a különböző közösségi oldalakon és a városi szóbeszédben – többek között – a hasznosi gát állapotáról. A műtárggyal azonban semmi probléma nincs – ezt a rémhírekre tekintettel Farkas Attila polgármester is megerősítette, már csütörtökön. Most, hogy a víz nagyja levonult, és talán belátható időn belül újabb jelentős utánpótlás sem érkezik, ejtsünk néhány szót a hasznosi víztározóról és az elmúlt években ott megvalósult beruházásokról.
Kevés esély mutatkozik egy újabb záportározóra
Pásztó és városrészeinek hosszú évek óta egyik markáns kérdése az ilyen és hasonló árvízhelyzetek elleni védekezés magasabb szintre emelése. Nógrád és Heves vármegyék védelmi bizottságai március végén összevont munkaértekezleten egyeztettek a mátrai árvízvédelmi feladatokról. Az érintettség azért kettős, mert a problémák már Nógrádban (Mátrakeresztesen, Hasznoson, Pásztón, de akár a Zagyva alsóbb szakaszain is) jelentkeznek kiugró esőzésekkor, az elmúlt években vázolt megoldási lehetőségek ugyanakkor Hevesben valósíthatók meg.
Amint arról március végén a kormányhivatal is beszámolt: az ilyen helyzetek kivédése érdekében több intézkedési terv is készült, majd néhány évvel ezelőtt elindult egy konkrét tervezési folyamat az árvizek elleni védekezés hatékonyságának növelésére, de ez engedélyeztetési problémák miatt megrekedt. A két vármegye területi védelmi bizottságai elnökeinek vezetésével ezért a természetvédelem, az erdészet, a vízügyi igazgatás és a területileg illetékes vízmű, a pásztói városvezetés, továbbá a katasztrófavédelem és a rendőrség részvételével tartott munkaértekezleten tekintették át a hatékony folytatáshoz, egyben az eredményre vezető megoldás érdekében szükséges lépéseket.
Bár a közlemény erre nem tért ki, a nyilvánosan elérhető dokumentumokból és a hozzánk eljutott információkból az látszik, hogy a Mátrakeresztes feletti régióba tervezett újabb tározóval szemben lényegében feloldhatatlan természetvédelmi aggályok állnak. A kormányhivatali tájékoztatás szerint a két vármegye területi védelmi bizottságai közösen dolgoznak tovább a minden érintett szakterület által elfogadható, hatékony alternatíva kitűzésében.
Hasznoson ettől függetlenül jelentős előrelépések történtek
Bár néhány évvel ezelőtt megjelent a helyi hírekben és talán sokan találkoztak is az információval, a hasznosi tározón elvégzett beruházások fontossága most mutatkozott meg igazán.
Pontos kalkulációk vagy számítások jelenleg nem állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a közelmúltban magvalósított beruházások nélkül milyen forgatókönyv valósult volna meg a múlt heti heves esőzések után. Fontos azonban megjegyezni, hogy a vízszintszabályzás több eszköze is rendelkezésére áll az üzemeltetőnek. Azt azonban biztosan állíthatjuk, ha nincs az előürítést szolgáló zsilip, akkor ez a csapadékmennyiség megtöltötte volna a tározót, és nagy valószínűséggel sokkal nagyobb árhullámot eredményezett volna.
Ezt már a hasznosi víztározót üzemeltető Északmagyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt. válaszolta a 3060.hu érdeklődésére. Tájékoztatásuk szerint hazánkban jelenleg egyedülálló módon az ÉRV Zrt. üzemeltet felszíni víztározókat ivóvíztermelés céljából, összesen hatot, ezekből Nógrádban a hasznosi és a Mihálygerge mellett komravölgyi víztározókat. Ezeknek nélkülözhetetlen szerepe van a csapadékvíz gyűjtésében és egyenletes felhasználásában, a változó térbeli és időbeli vízigények kielégítésében – hangsúlyozza az ÉRV Zrt.
A víztározók segítséget jelentenek a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban és hosszabb ideig előforduló vízhiányos időszakok áthidalásában, ugyanakkor a vízszintjük szabályozása révén az árvizek, villámárvizek hatásainak enyhítésében is fontos feladatot látnak el azáltal, hogy a tározót tápláló patakokból érkező víz egy részét képesek felfogni.
A hasznosi víztározó üzemeltetési szabályzata előírja, hogy az ÉRV Zrt.-nek, mint üzemeltetőnek milyen vízszintet kell tartani. A tározó üzemeltetési engedélyében előírt vízszint a vízmércén mért 1520 és 1550 centiméter közötti érték. Ha a tározó vízszintje meghaladja az 1550 centimétert, az ÉRV Zrt.-nek az ürítést a vonatkozó előírások szerint meg kell kezdeni, a rendelkezésre álló lehetőségek egyikével.
Ezek a lehetőségek a fenékürítő, a nyersvízvezetékbe beépített DN 300-as tolózár és az egyesített műtárgyon lévő zsilip. Ezen műszaki megoldások valamelyikével, vagy több kombinációjával tudják a szakemberek üríteni a tározót.
A tározó vízszintjét és egy esetleges ürítés intenzitását bárki figyelemmel kísérheti, illetve vissza is tudja nézni a vízügyi portálon. Két adat is rendelkezésre áll: a Kövicses-patak 7,8 folyamkilométerénél a víztározó alvízcsatornájának vízállása, mely a leeresztés intenzitását mutatja, továbbá a 8,2 folyamkilométeri szelvényben a tározó aktuális vízszintje.
A tapasztaltnál sokkal súlyosabb helyzettől mentették meg a térséget az elvégzett fejlesztések
A diagramokon látható, hogy május 8-án 12 órát követően olyan intenzitású befolyás érkezett a tározóba, amit este nyolc órára sikerült a szakembereknek visszaállítani fokozatos ürítéssel, közben egyeztetve a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság védekezésvezetőjével és Pásztó város polgármesterével – jelezte az ÉRV Zrt.
Talán itt érzékelhető leginkább az elvégzett beruházások jelentősége. Múlt csütörtökön kora délután 2 óra leforgása alatt (12 óráról 14 órára) 24 centimétert emelkedett a tározó vízszintje. Az alvízcsatornában normál üzem esetén 5-10 centimétes a vízállás, a fent említett kettő órában 85 és 93 centiméter között mozgott. A 20 centimétert meghaladó vízszint-emelkedés tehát jelentős, intenzív leürítés mellett következett be.
Abból a tényből, hogy a hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadék kezelése érdekében a többszöri mederkotrás mellett a másodpercenkénti 3 köbméteres áteresztési kapacitást egy másodpercenként 20 köbméternyi víz leengedésére képes árapasztó zsilippel bővítette az ÉRV Zrt., továbbá a vízmérce adatokból és Farkas Attila polgármester tájékoztatásainak összességéből egy elég érzékletes megállapítás tehető.
A városvezető múlt pénteken azt közölte, másodpercenként 7-8 köbméteres mennyiséggel űrítik a hasznosi tározót. A vízmérce adatai szerint csütörtökön déltől az ürítés szombat kora délutáni befejezéséig, tehát bő két napon keresztül legalább ilyen, de jelentős óraszámban ezt is meghaladó volt a leeresztés mértéke. Ennek tükrében érzékelhető igazán, mi történhetett volna, ha jelenleg is csak a másodpercenkénti 3 köbméteres ürítési kapacitás állt volna a vízmű rendelkezésére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint a múlt szombat reggel 6 órát megelőző öt nap során Kékestetőn regisztrálták a legnagyobb csapadékmennyiséget: 169,4 millimétert. Nógrádból a tíz legcsapadékosabb helyszín között ötödikként Pásztó-Hasznos (108,7 mm) és Mohora (102,4 mm) is megtalálható. A meteorológiai szolgálat közösségi oldalán megjelentek szerint júniusban 60-80 milliméter az átlagos havi csapadékmennyiség.
A gát biztonságos volt és ma is az
Tizenhárom éve, a 2010-es májusi jelentős esőzéseket követően a gát mentett oldalán két suvadás keletkezett, majd a további esőzéseket követően június elsején egy harmadik is kialakult. Az eseményeket követő vizsgálatok bebizonyították, hogy a gát agyagmagja akkor sem sérült meg, csak a sok csapadék miatt az agyagtestet borító termőréteg mozdult meg, egy kialakult csúszó lap miatt – jelezte a társaság. Az ÉRV Zrt. ennek ellenére – a szakemberek javaslatára – csökkentette a gát mentett oldali hajlásszögét, egyben új szivárgó rendszert épített ki az esetleges csúszó lapok kialakulásának megelőzése érdekében.
A korábban említett zsilip megépítésén és a gáttest átalakításán túl 2010 óta több, a biztonságos üzemeltetést szolgáló fejlesztés is készült – hangsúlyozta az ÉRV Zrt. Kiépült egy csapadékjelző rendszer, Mátrakeresztesen és Mátraszentimrén is van egy-egy olyan állomás, amelyen segítségével a vízmű munkatársai adatokkal bírnak arról, milyen intenzitású és mennyiségű csapadék hull éppen a vízgyűjtő területen.
Mindezeken túl 2020-ban megépült a vészárapasztó is, mely kizárja, hogy a 2005-öshöz hasonló csapadékintenzitás esetén a víz meghágja a gátat és gátszakadáshoz vezessen. Az sem mellékles, hogy 2018-ban és 2022-ben a szakemberek összesen mintegy 85 ezer köbméter iszapot távolítottak el a tározóból, így nagyobb pufferteret biztosítva a befolyó víz tározására.
